2014. április 25., péntek

Útravaló gyermekeinknek 3. - A baba és a gyermek mozgásfejlődése

Az ember képességei határtalanok, a fejlődés pedig valójában egy örök folyamat. Hogy ki mennyit tud „kihozni magából” felnőtt korára, számos tényezőtől függ. Azonban, hogy ki mennyire képes majd igazán kibontakoztatni adottságaihoz mért tehetségét, talán már a gyermekkorban eldőlt. Elengedhetetlen, hogy már gyermekként megkapjuk azokat az alapokat, amikre egész életünk során építkezhetünk. Így válhat belőlünk sikeres és elégedett ember, aki képes felnőttként is időről-időre megújulni, tanulni, célokat megvalósítani.
 

Egy kisgyermek értelmi, érzelmi és testi fejlődését a szülők és a gyermek környezetében élő felnőttek (nevelők, gondozók) személye határozza meg. A magzati, újszülött kori majd csecsemőkori időszakban az édesanya a kulcsszereplő, később, a kisgyermekkorban azonban már a tágabb környezet minden behatása formálja őt.  A szeretet, a bizalom és az öröm óriási ajándék. Ha ezek az értékek átszövik a gyermek – és a család együtt töltött perceit, a tanulás és a fejlődés – értelmi, érzelmi és mozgás – automatikusan, akadálytalanul tud zajlani. Emellett persze számít, az, hogy "olyan környezetet és életrendet teremtsünk, ami értelmi életének kibontakozását a legjobban elősegíti, érzelemvilágát pedig derűssé, nyugodttá és megelégedetté formálja". (Anyák iskolája - A Magyar Vöröskereszt Tanfolyami jegyzete) 

A gyermek fejlődésében alapvetően összefonódik az értelmi, érzelmi, mozgás és beszédkészség fejlődése. Egymást befolyásolva, együtt beszélhetünk a baba és a kisgyermek általános fejlődéséről, és annak szakaszairól. A mozgásában bekövetkező látványos változások egyben tükrözik ezt a komplex folyamatot. Az újszülött még teljesen védtelen a környezet behatásaival szemben. A cseperedő kisgyermek viszont már egyre ügyesebben alkalmazkodik életterének változásaihoz. Egyre bonyolultabb érdeklődése, alap mozgáskészlete és akciója-reakciója. Szinte napról-napra képes meglepni szüleit egyedi ötleteivel, megoldásaival. Lenyűgöző tapasztalni azt a belső hajtóerőt, ami folyamatosan cselekvésre sarkallja. Lenyűgöző megfigyelni azt kreatív cselekvést, amiben a tapasztalat és az új ötlet sajátosan egyedi megoldásokat szül.

Az alábbiakban a mozgásfejlődésről és a mozgáson keresztüli fejlődésről esik szó. Az kerül bemutatásra, hogy a fenti komplex folyamatot hogyan érdemes megközelíteni és hogyan lehet kívülről segíteni.

http://www.fabulouslybroke.com/wp-content/uploads/2009/12/mom-kid-laugh-family-play-happy-children.jpg

Részletekért kattints a További Bejegyzésekre!

A mozgás (és a játék) a legfontosabb tevékenysége a cseperedő kisgyermeknek. A magatehetetlen apróság sok-sok gyakorlással eljut odáig, hogy először megtanulja uralni saját végtagjait, képes lesz megtartani saját testét és végül önállóan képes lesz közlekedni is a legváltozatosabb módon. Mindeközben pedig egyre komplexebb mozdulatokkal egyre komplexebb feladatokat képes megoldani.

A mozgásfejlődés meghatározott sorrendben megy végbe, fejtől a törzs felé halad. Két területen zajlik, egyrészt a testtartás (fejtartás, ülés, állás), másrészt a hely- és helyzetváltoztató mozgás (forgás, tárgy után nyúlás, manipuláció vagy tárggyal való tevékenység, kúszás, felülés, mászás, felállás, járás) területén. Ez egészül még ki a kéz finom mozgásának kialakulásával és tökéletesedésével.

Alapvető és legfontosabb, hogy minden gyermek egyéni ütemben, a maga tempójában fejlődik. A fejlődést erőltetni nem lehet, és nem is érdemes. A legfontosabb irányelv minden mozgással kapcsolatban, hogy ne csináltassuk, amíg magától nem csinálja (ne ültessük, ne állítsuk, ne járassuk). Ha kellően érett lesz hozzá, ha elég erős az izomzata, magától fogja megcsinálni a mozdulatokat.

Mi történhet, ha erőltetjük azokat a mozgásokat, amiket a gyermek még nem tud önállóan megcsinálni? Két dolog. Jó esetben semmi. Ott van azonban a lehetőség, hogy a gyenge izomzat nem bírja el a kicsi súlyát, és az ízületek, csontok elkezdenek deformálódni. Ez a későbbiekben gerincferdüléshez, lábfejproblémákhoz, stb. vezethet.

A fejlődési állomások csupán az irányt mutatják, minden gyermek a maga tempójában és a maga sorrendjében halad. Ha azonban a mozgásfejlődésében jelentősebb lemaradás tapasztalható, feltétlenül kérje szakember segítségét.
A kisgyermek mozgáskészségének fejlődése 3,5 éves korig


Felhasznált irodalom:

Raschburg Jenő – Szülők kis könyve
dr. Penny Preston – A baba első évéről, Gyerekszáj napló
Tracy Hogg és Melinda Blow – Suttogó
Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelő Intézetének képzési anyaga -2002.
SEED Fejlődésvizsgáló Skála
FejlesztőHáz belső vizsgálati anyag 
Anyák iskolája - A Magyar Vöröskereszt Tanfolyami jegyzet

A témában kérdezze a Tutti Fitti szakértőjét!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése