Útravaló gyermekeinknek 4. – Digitális bennszülöttek

A tv és az infokommunikációs eszközök nélkülözhetetlen kellékei a mai modern életvitelnek. Hasznosak, szórakoztatóak és alkalmasak egy újfajta kapcsolattartásra. Munkánk és privát életünk is sokszor a digitális színtéren játszódik. De hogyan hat mindez a felnövekvő generáció fejlődésére? Tényleg igaz, hogy digitális tudás nélkül ma már nem lehet létezni? Nagyon elgondoltatott a téma, mert meggyőződésem, hogy van sokkal fontosabb kérdés is, éppen a digitális világ térhódítása miatt…

A mai kor gyermeke a technika és a számítástechnika világába született. Már az egészen kicsi is egérrel, billentyűzettel, mobil telefonnal és távirányítóval játszik. Habzsolja a tv-ben, számítógépen, és okos telefonon elérhető színes játékokat. Az animációs mesék fantáziadús figurái intenzív audio és vizuális élményt nyújtanak. A mesekönyvek mozdulatlan illusztrációi vagy anya kezdetleges rajzai fel nem érhetnek velük… Apa már nem is fog a kezébe könyvet helyette tablet-en olvas fel mesét. Mozogni aztán végképp felesleges, hiszen mennyivel érdekesebb és izgalmasabb a virtuális világ dinamikus környezetében „létezni”. Na, és a szülő eközben? Nos, örül, hogy a gyermek önállóan eltölti az időt. Végre nyugalom van a lakásban, ő pedig „energiatakarékosan” tudja a gyerekfelügyeletet biztosítani, mi több, néha még a saját dolgaira is jut idő. Az aktív és kreatív felnőtt jelenlétét egyre inkább kiszorítja az elektronikus eszközök automatikus „élménygyártása”, és sok esetben, valljuk be őszintén, ez valójában a kényelmesebb megoldás...

De vajon hogyan hat hosszú távon a tv, a számítógép, és a mobil alkalmazások digitális élménye a gyermekre? Hogyan alakul az értelmi, érzelmi, mozgás és beszédfejlődése a passzív digitális környezetben? Mi, szülők tisztában vagyunk-e azzal, hogy mintáinkkal, mindennapi tetteinkkel és a gyermekkel eltöltött idő minőségével mit is tanítunk a világból/ a világról a gyermekeinknek?

Részletekért kattints a További bejegyzésekre!

Z generáció… az igazi digitális bennszülöttek. Azok a kamaszok és kisgyerekek, akik már akkor megismerik a digitális technológia legújabb eszközeit, amikor szinte még beszélni is alig tudnak. Beleszületnek abba a virtuális világba, ami szinte észrevétlenül formálja őket. Mi több, alapjaiban meghatározza fejlődésüket, gondolkodásmódjukat és tanulási folyamataikat. Egyre többet és egyre korábban játszanak például számítógépes játékokkal, miközben egyre kevesebb idő jut olvasásra, vagy mozgásra. Bár sokat nyerhetnek a gyerekek azzal, hogy könnyedén kiismerik magukat ebben a digitális világban, nagy veszélynek vannak kitéve.

A digitális világ ugyanis passzívvá tesz. Elég ülni, feküdni és mégis milyen szórakoztató! Szó szerint lebilincselő élmény… És mi történik, ha a virtuális környezet teljesen magába szippant? Kimarad az aktív élményszerzés. A vibráló virtuális környezet ugyanis úgy eltompít, hogy utána a valós környezet ingerszegénynek tűnik, nem sarkall aktivitásra.  

A passzív virtuális környezetben a gyermek:

1. fizikálisan nem vonódik be, tehát testi képességei nem fejlődnek,

2. nem szerez saját tapasztalatokat a környezetről,

3. nem ismeri meg saját testének működését,

4. korlátozottan szereznek társasági élményeket,

5. korlátozottan szerez a szülővel közös élményeket,

6. számára hiányoznak igazi, kézzel fogható kihívások,

7. a tényleges fizikai feladatmegoldás örömét nem tapasztalhatja meg. 

+1. Ráadásul, a képzeletbeli és a valóságos világ történései között sokszor ellentét feszül.

A gyerek egészséges fejlődése megköveteli az aktivitást. A világ felfedezése számára elemi módon összekapcsolódik mozgással. A játszadozó apróságot az állandóan változó környezetben érik újabb és újabb ingerforrások. Így gyűjt tapasztalatot az élő és élettelen környezetről, de az emberekről, viselkedési formáikról és kapcsolati viszonyaikról is. A friss levegőn töltött idő az agytevékenységek működéséhez is nélkülözhetetlen. Ezért nagyon fontos aktivitásra ösztönözni őt. És ezért oly veszélyes teljesen mértékben a digitális eszközökre bízni fejlődését.

Mit tehet a szülő a gyermek egészséges fejlődéséért? A gyermek belülről fakadó természetes mozgásigényének és a kreatív játék igényének teret kell adni, mielőtt az igény szép lassan kialszik. Ezért, szükséges biztosítani a gyermek számára a megfelelő mozgásteret a lakásban, vagy ami még jobb, a szabadban. De az is szükséges, hogy a szülő ingerekben gazdag, cselekvésre hívó környezetet teremtsen, nemcsak játékeszközökkel, hanem a természet maga nyújtotta értékeinek megmutatásával, kreatív felhasználásával is. A gyermek túláradó lelkesedését, energiáját a tudatos szülő alkotó-építő munkára képes „fordítani”… KÖZÖS játékkal…

Tippek - „hagyományos” képesség fejlesztő módszerek:

1. másszatok fára,
2. rúgjatok labdát,
3. dobjatok célba,
4. kergessetek pillangót,
5. szaladjatok le a dombtetőről,
6. guruljatok biciklivel, rollerrel, játék kismotorral,
7. egyensúlyozzatok kidőlt fán,
8. reptessetek papírsárkányt vagy lufit,
9. úsztassatok papírcsónakot,
10. 1 hemperegjetek levél (vagy hó) kupacban!

Ugráljatok, táncoljatok, egyensúlyozzatok, szaladjatok! A lényeg, hogy legyetek mozgásban EGYÜTT!

A mai kor gyereke már idejekorán találkozik az infokommunikációs eszközökkel. Örömmel figyeli használatukat és izgatottan várja, hogy ő is „megkaparinthassa” őket. A való világ ingerei sajnos nehezen tudnak versenyezni az intenzív digitális élménnyel. Ha az eszközök használatát tudatosan építjük be az életünkbe, csak nyerhetünk vele. Károssá akkor válhatnak, ha bármilyen okból kiszorítják a valóságos környezet valóságos ingereit. A szülő felelőssége, hogy magatartásával és a lehetőségek megmutatásával élen járjon a gyerek előtt. De nemcsak mintájával, hanem a közösen átélt valós élményekkel is hatást gyakorol. Erősíti a gyermekben azokat az értékeket, amikre ő későbbi élete során majd építkezhet. Önfeledt pillanatokat élhetnek át, amik a felnőtt számára is féltve őrzött kincsekké válhatnak.

A mosolyt Ti csaljátok egymás arcára ne a képernyő!