A tv és az infokommunikációs eszközök
nélkülözhetetlen kellékei a mai modern életvitelnek. Hasznosak, szórakoztatóak
és alkalmasak egy újfajta kapcsolattartásra. Munkánk és privát életünk is
sokszor a digitális színtéren játszódik. De hogyan hat mindez a felnövekvő
generáció fejlődésére? Tényleg igaz, hogy digitális tudás nélkül ma már nem
lehet létezni? Nagyon elgondoltatott a téma, mert meggyőződésem, hogy van
sokkal fontosabb kérdés is, éppen a digitális világ térhódítása miatt…
A mai kor gyermeke a technika és
a számítástechnika világába született. Már az egészen kicsi is egérrel,
billentyűzettel, mobil telefonnal és távirányítóval játszik. Habzsolja a
tv-ben, számítógépen, és okos telefonon elérhető színes játékokat. Az animációs
mesék fantáziadús figurái intenzív audio és vizuális élményt nyújtanak. A
mesekönyvek mozdulatlan illusztrációi vagy anya kezdetleges rajzai fel nem
érhetnek velük… Apa már nem is fog a kezébe könyvet helyette tablet-en olvas
fel mesét. Mozogni aztán végképp
felesleges, hiszen mennyivel érdekesebb és izgalmasabb a virtuális világ
dinamikus környezetében „létezni”. Na, és a szülő eközben? Nos, örül, hogy
a gyermek önállóan eltölti az időt. Végre nyugalom van a lakásban, ő pedig
„energiatakarékosan” tudja a gyerekfelügyeletet biztosítani, mi több, néha még
a saját dolgaira is jut idő. Az aktív és kreatív felnőtt jelenlétét egyre
inkább kiszorítja az elektronikus eszközök automatikus „élménygyártása”, és sok
esetben, valljuk be őszintén, ez valójában a kényelmesebb megoldás...
De vajon hogyan hat hosszú távon
a tv, a számítógép, és a mobil alkalmazások digitális élménye a gyermekre? Hogyan alakul az értelmi, érzelmi, mozgás
és beszédfejlődése a passzív digitális környezetben? Mi, szülők tisztában
vagyunk-e azzal, hogy mintáinkkal, mindennapi tetteinkkel és a gyermekkel
eltöltött idő minőségével mit is tanítunk a világból/ a világról a
gyermekeinknek?
Részletekért kattints a További bejegyzésekre!
Részletekért kattints a További bejegyzésekre!
