A minap
biciklizni mentem a 2 éves kisfiammal. Nagy elhatározás után vettem végre rá
magam, hogy nekivágjak ennek a régen dédelgetett közös kalandunknak. Amikor ott
ültem a bicajon, és a szabadság érzésével suhantam az árnyas utakon – a kezdeti
bizonytalanság után egyre bátrabban, persze végig körültekintően- újra
megtapasztalhattam, mit jelent élményekkel megtölteni a napjaimat és ezt
megosztani legdrágább kincsemmel, a gyermekemmel.Újra
megtapasztalhattam, hogy ha képes vagyok legyőzni a kényelmességem és a
félelmem, egyszerre ajándékozhatom meg magamat, és a gyermekemet. Én
feltöltődök, ő pedig tanul. Én kikapcsolódok, neki pedig fejlődik az egyensúly
érzékelése, a térérzékelése. Én sportolok, ő pedig egy újabb példát kap arra,
hogy a mozgás mekkora örömforrás lehet.
Nagyon macerás volt előkészülni: be kellett szereznem a gyerekülést, a gyermek sisakot, fel kellett szerelnem a bicajomra a szerkezetet. Csupa olyan szervezés, egyeztetés, munka, ami könnyedén kedvemet szeghette volna. Azt sem tudtam előre, hogy fogok-e bírni tekerni a gyermek 13 kg plusz súlyával, és hogy fog-e a fiamnak tetszeni a móka… De végül győzött a kalandvágy. Hittem abban, hogy ezek a nem hétköznapi élmények visznek engem és gyermekem is előrébb.
Nem győzöm
eleget hangsúlyozni a sportolás áldásos hatásait. Próbálom lelkesíteni az anyukákat,
hogy próbálják ki a mozgást kedélyállapotuk és fizikai kondíciójuk javítására. Válasszák
a mozgást a gyermek fejlesztésének eszközéül. Hiszem, hogy az otthon töltött
idő, a mozgással töltött idő gazdagít szülőt és gyermeket is. A fenti bicajozós
élményem jó példa arra, hogy hogyan csempésszük be a sportot a hétköznapokba.
Gyermek mellett is, gyermekkel is lehet mozogni! Sőt, együtt úgy belefeledkezhetünk
az élménybe, hogy közben észre sem vesszük, hogy formásodunk, erősödünk, és
javul állóképességünk (a
hangulatunkról nem is beszélve J). A gyermek számára pedig megint mutattunk a világból valamit…
Lelkesítő gondolataim után szeretnék majd visszatérni „Mozgással az egészségért” sorozatom-ra. Rendszeres olvasóim már tudják, e sorozatban bemutatott izomcsoportok és az összeállított célirányos feladatok amolyan
„gyors segélyként” szolgálnak az elfoglalt anyukáknak, akiknek óriási szükségük
lehet a szülés utáni visszaalakulásra, idejük és energiájuk viszont annál
kevesebb...A következő bejegyzés a mellizom erősítéséről, tehát a mellek edzéssel formálásáról fog szólni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése