2013. december 23., hétfő

Útravaló gyermekeinknek 2. - Minőségi idő

"A gyermekkor fénye még soká ragyoghat, ha sikerül jelzőfényeket gyújtanunk. Azaz olyan különleges élményekkel megajándékoznunk a gyermekeinket - illetve magunkat, amikre hosszú évek múltán, akár felnőttként is becses emlékként tekinthetnek majd vissza. Ezek az élmények gazdagabbá teszik a gyermekek személyiségét nemcsak a közös pillanatok ajándéka miatt, hanem megannyi tanulságaik miatt is.  Aki jelzőtüzet gyújt, világítótornyot épít a gyermeke életében, amelynek fénye később beragyogja a gyermek egész életét". (Idézet forrása: Ute Glaser - Trükkláda Szülőknek)
  
A kisgyermekkor csodálatos, és mi felnőttek még gazdagabbá tudjuk varázsolni azt gyermekeink számára. Hogyan? Ha megajándékozzuk őket az együtt töltött idő örömével. Amíg icike-picikék, emlékképeket még nem raktároznak, legfeljebb a tudatalattijukban. Azonban nagyon gyorsan eljön az az időszak, amikor már megjegyzik a különleges közös pillanatainkat és fel is tudják azokat idézni szóban, illetve tettekben. Ezért hát nem lehet elég korán elkezdeni.

A csoda akkor születik meg, amikor a kisgyermek és mi együtt oldódunk fel valami izgalmas tevékenységben. Amikor az élmény oly annyira képes minket magával ragadni, hogy szinte megszűnik körülöttünk a világ. Nincs unalom, hiszti, közöny, csapongás, csak a tiszta érdeklődés, az öröm és a szeretet. Ilyenkor nem is lehet semmi fontosabb sem a gyerek, sem önmagunk számára.

A legközvetlenebb csatorna a gyerekekhez a közös játék. Ez pedig akkor válik igazán különleges eseménnyé, ha minden résztvevő - a szülő és a gyermek is - képes ugyanabba a meghitt hangulatba kerülni. Ehhez természetesen elengedhetetlen, hogy a szülő is teljesen bevonódjon. Csak így tudja az élményt teljesen átélni és a gyermek felé is közvetíteni.

Nem könnyű nekünk, felnőtteknek kizökkeni a megannyi "fontos" teendőinkből. Ezek sokszor lavinaként zúdulnak ránk... De ha használjuk szemünket a finomságok felfedezésére, ha képesek vagyunk önmagunkon túl jutni és tudunk tudatosan fókuszt váltani, a gyermekünk saját kis világa egyszer csak magába szippant minket. És ekkor hirtelen értelmet kapnak elmélyült játékának apró részletei és magával ragadnak minket a felfedezései. Túljutva a hétközanpok rutinján végre gyermeki tisztasággal lehetünk ott mi is a jelenben.
Nehéz a csodát megteremteni. A gyermek öntudatos, csapongó és izgága, a szülő fáradt, türelmetlen  és frusztrált. Tudatosan kell összeszedni a gyermek figyelmét, motiválni őt a tevékenységre, bátorítani ha elbizonytalanodott és dicsérni az apró sikereiben. Magunkat pedig szintén fel kell hoznunk abba az állapotba, hogy a gyermek szívesen beengedjen minket az ő gondolataiba, megengedje, hogy részt vegyünk oly fontos tevékenységeiben.
És mennyi mindent tudhatunk meg gyermekeinkről a játék oldott hangulatában! Mi több, mennyi új felismerést tehetünk önmagunkkal kapcsolatban is!

Egyszerűen tehát teremtsünk alkalmat a játékra, dobjunk be apró, ösztönző ötleteket és figyeljük a gyermek mit kezd a helyzettel. Ha türelemmel kivárjuk válaszát az "akciónkra", létrehozunk egy olyan mondhatni meghitt játék szituációt, amiben önfeledten együtt lehetünk. Ez pedig igazi jelzőfénnyé válhat nemcsak gyermekünk számára, hanem számunkra is.
Néhány hétköznapi tipp gyermekkel közös időtöltésre:

1. Séta a sötétben zseblámpával.
2. Futó, szökdellő verseny, a győztesnek lehet egy kivánsága.
3. Kincskeresés a szabadban. Néhány apró csokoládé elrejtése a fűben, fán, bokorban, ...
4. Falevelekben vagy hóban hempergés. (Ha lenne végre hó...)
5. Itt telelő madarak keresése a szabadban.
6. Toboz, más termés vagy hógolyó dobálás célba.
7. Gyermekkel a háton "lovacskázás".
8. Dombra fel-le futás kézenfogva.
9. Csúszkálás a hóban, jégen. (ha végre igazán tél lenne...)
10. Az erdő csendje: meghallgatni, mit hallunk a kihalt erdőben.
11. Fény az éjszakában: megfigyelni, hol égnek a fények a sötét parkban, utcán, ...
12. Keressünk egy kilátót: bármilyen magaslatot, ahonnan a gyermek körül tud nézni, és mást lát, mint a talajról (pl.: pad, farönk, ...)
13.  Lábnyomok a hóban - vagy ha nincs hó, pocsolyaséta

Határt csak a képzeletünk szabhat!


Még egy apróság... Igazán akkor fogunk tudni mások számára jelzőfényeket gyújtani, ha mi magunk is képesek vagyunk MAGUNK SZÁMÁRA, SAJÁT ÖRÖMÜNKRE létezni. Ha ki tudjuk zárni a külvilágot, le tudjuk csendesiteni elménket, és tudatosan tudjuk keresni az örömöt a mindennapokban. Eredményeként magunkat ajándékozzuk meg egyszerűen az öröm kedvéért. Ha a tiszta gyermeki lelkületet magunkban őrizzük, akkor ez nagyon könnyen fog menni.

Néhány hétköznapi tipp saját magunk örömére:

1. Kellemes zene hallgatása, miközben egy kicsit elgondolkodunk.
2. Finom forró ital a hidegben (erkélyen, vagy a kertben)
3. Gyertyagyújtás és megnézni a fényének táncát.

Mindegy, hogy mit teszünk, de a lényeg most, hogy csak magunk által és magunk örömére találjunk ki valamit.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése